A transzkután elektromos idegstimuláció (TENS) a fájdalom modulációjának elvén működik, mind perifériás, mind központi mechanizmusokon keresztül. A bőrre helyezett elektródákon keresztül alacsony feszültségű elektromos impulzusok leadásával a TENS aktiválja a nagy mielinizált A-béta rostokat, amelyek gátolják a nociceptív jelek továbbítását a gerincvelő hátsó szarván keresztül – ezt a jelenséget a kapuvezérlési elmélet írja le.
Továbbá a TENS endogén opioidok, például endorfinok és enkefalinok felszabadulását idézheti elő, amelyek a központi és a perifériás idegrendszerben található opioid receptorokhoz kötődve tovább csökkentik a fájdalomérzetet. Az azonnali fájdalomcsillapító hatás a stimuláció megkezdése után 10-30 percen belül jelentkezhet.
Klinikai vizsgálatok mennyiségileg kimutatták, hogy a TENS statisztikailag szignifikáns, jellemzően 4-6 pont közötti VAS-pontszám-csökkenést eredményezhet, bár az eltérések az egyéni fájdalomküszöböktől, a kezelt konkrét fájdalomállapottól, az elektróda elhelyezésétől és a stimuláció paramétereitől (pl. frekvencia és intenzitás) függenek. Egyes tanulmányok szerint a magasabb frekvenciák (pl. 80-100 Hz) hatékonyabbak lehetnek az akut fájdalom kezelésében, míg az alacsonyabb frekvenciák (pl. 1-10 Hz) hosszabb ideig tartó hatást biztosíthatnak.
Összességében a TENS egy nem invazív kiegészítő terápiát jelent az akut fájdalomcsillapításban, kedvező haszon-kockázat arányt kínálva, miközben minimalizálja a farmakológiai beavatkozásoktól való függőséget.
Közzététel ideje: 2025. április 7.
